2014. április 1., kedd

A DALRA FAKADT KORCSMA

                                                                                              Saly Noéminek ajánlva 

Régi fénykép maradt rám nagyapámról. Valahol a Tabán tetején  a Czakó utca táján 1900-körül  népes csoport gyülekezett,hogy lefotografáltassa magát, vegyesen férfiak, nők-elegánsan kiöltözve, ünnepélyes arcot öltve. Balszélen kackiás bajszú tamburmajor kinézetű úriember körtáblát tart magasba-rajta felirat: TABÁNI DALOSKÖR . Vállán átvetett széles szalagon szintúgy ott virít a  dalkör neve.


Balszélen kackiás bajszú tamburmajor kinézetű úriember körtáblát tart magasba-rajta felirat: TABÁNI DALOSKÖR . Vállán átvetett széles szalagon szintúgy ott virít a  dalkör neve.

    Sokáig ennyi volt ,amit  a csoportról tudni lehetett. Azután a Tabán Társaság könyvbemutatóján kezembe került Tölgyesi Levente : Tabáni Énekkar Egyesület c . kötete,ahol ez áll:

"Fenti énekkar( Tabáni Énekkar Egyesület) keletkezése előtt a kerületben már voltak énekkarok, amelyeket ügybuzgó egyének szerveztek de ezen énekkarok  működése az alapítók távozásával megszűnt. Ilyen volt a Tabáni Egyházi Énekkar, amelyet Kehrer Béla volt tabáni egyházi karnagy vezetett, az I.kerületi Népszövetségi Énekkar,amelyet boldogult Bach Ferenc ny.járásbíró, a népszövetség akkori igazgatója vezetett és a Tabáni Daloskör, amely  egyesületi formában működő férfikar s karnagya ma is (1920) Kaszás Gyula NEMZETI ZENEDE-i titkár."
Kaszás Gyulára vonatkozó legkorábbi adatot a BCzLj-ben*
találtam, akkor az óbudai " Dalfüzér" dalegylet karmestere.(1909-1916 között)

A könyvbemutatón átadtam  Völgyesi Leventének nagyapám   fényképét,- aki nagyon köszönte ,dedikálta is írását ,de a Tabáni Daloskörről többet nem tudott.
A fotó mindenesetre cáfolja,hogy a Daloskör csak   férfikar lett volna-a hölgyek malomkerékkalapjuk alól teljes jogú tagként néznek a fotográfus lencséjébe.
Nemrégen egy kedves ismerős segitségével  rátaláltam a   Zenetörténeti Intézet  honlapján egy meghírdetett koncertjükre:



1901 NOVEMBER  29-ÉN  A TABÁNI DALOSKÖR KEDÉLYES DALESTET TART A TABÁNBAN CSEND UTCA 12 SZÁM ALATT  
Műsoron:
Huber Károly : Dalünnepen  ( Tabáni Daloskör,vezényel Darabos Pál)
                            Kuplé              (Häuser Ferenc  ének
Lányi Ernő:       Régi nóta        ( Tabáni Daloskör,vezényel Darabos Pál)
Verdi, Giuseppe: Bordal         (Tabáni Daloskör,vezényel Darabos Pál)
Rieger: Dalos induló                  (Tabáni Daloskör,vezényel Darabos Pál)


Nagyapám ezidőtájt fiatal házasként a Tabánban lakott, az Árok utca 29-ben ,egy kádármester albérlőjeként és az Athenaum nyomdában betűszedő segédként dolgozott. Talán már ekkor vonzódott az énekkari tevékenységhez. Kaszás Gyula karnagy korábban , a század végén a nyomdászok és betüöntők kórusának karnagyaként működött, talán innen ismerték is egymást Nagyapám később az Athenaum énekkarának leltárnoka volt.


Athenaeum dalegylet. VH, Bákóczi-út 54. — Elnök:

Banschburg Viktor. — I. alelnök: Wózner Ignácz. —

II. alelnök: Kovács Árpád. — Jegyző : Kalzer Géza. —

Pénztáros: Bujnovszky Bezső. — Ellenőr: Anton

Gyula. — Leitárnok : Szentkeresy Károly. — Karnagy:


Stark Henrik.(1911)


A Dalegylet karnagya 1901-02 évben az a Huber Sándor**, aki később nótáskönyvet adott ki "A vérem is muzsikál " címmel



Most kezdődik a, most kezdődik a, most kezdődik a tánc.
Most kezdődik a, most kezdődik a, most kezdődik a tánc.

Gombház sebaj, ha leszakad, leszakad,
Lesz más, amelyik ott marad, ott marad,
Rózsám ha tudnád amit én, amit én,
Ki babája vagyok én, vagyok én!

Most végződik a, most végződik a, most végződik a tánc.
Most végződik a, most végződik a, most végződik a tánc.

Rózsám, de szédül a fejem, a fejem,
Nótával teli a szívem, a szívem,
A vérem is csak muzsikál, muzsikál,Kivilágos virradtig áll a bál.


Ugye ismerős?












Huber Sándor nótáskönyve 1911-ből






A Tabáni Daloskör előadásának második számaként egy kuplé szerepel. Legyen modjuk az alábbi dalocska ,melynek érdekessége,hogy az előadót Huber Sándor kiséri zongorán



video


Visszatérve a dalesthez, több dolog is kiderül a meghívóból

1. SZERZŐK

Huber Károly (Hubay Károly, Varjas, 1828. július 1. – Budapest, 1885. december 20.) karmester, zeneszerző, hegedűművész, pedagógus, Hubay Jenő édesapja.
 A Nemzeti Dalkörnek, illetve az országos Magyar Daláregyesületnek volt a karnagya
1852-től 1885-ig volt hegedűtanár a Nemzeti Zenedéban és a Zeneakadémián, 1884-től kamaraegyütteseket és kórusokat vezetett, mely tevékenységre Liszt Ferenc ajánlotta őt. Többnyire hangszeres és vokális zeneműveket írt, művei között vígoperák, dalművek és operettek is megtalálhatóak.

Lányi Ernő

Budapest, 1861. július 19. – Szabadka, 1923. március 13.) tanár, karnagy, zeneszerző, a miskolci és a szabadkai Zeneiskola igazgatója, a Szent Teréz székesegyház karnagya, az iparos dalárda vezetője, a szabadkai városi zenekar és a Szabadkai Filharmónia megalapítója.
Lányi amellett, hogy igazgató, karnagy, kórusvezető is volt, maga is koncertezett, komponált is, sőt népszerűsítő előadásokat is tartott a Szabad Líceumban. Ezekre a Lányi-estekre tömegesen látogattak el az emberek, de a háború kitörésével megcsappantak a kulturális események. Lányi ekkor már betegeskedett. 1919-ben kérte nyugdíjaztatását, 1919 után még elment Erdélybe, ahol Szatmárnémetiben a Filharmóniai Társaság egyik alapítója és igazgatója volt,[1] 1923-ban halt meg Szabadkán.A Romániai Magyar Dalosszövetség holta után adta ki Petőfi c. – Pósa Lajos nyomán keletkezett – vegyes karát, valamint Régi nóta, híres nóta c. férfikari népdalegyvelegét (Kolozsvár, 1932)



Lányi Ernő híres nótája

Tavasz elmúlt a rózsára
Lehullott a szép virága
Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos
Lesz hazádnak szabadsága!

Mi neked fáj , nekünk is fáj,
Sorsunkat viselni bajos,
De Istenünk segítni fog,

Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos!

Mi neked fáj , nekünk is fáj,
Sorsunkat viselni bajos,
De Istenünk segítni fog,

Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos!



Kosztolányi Dezső: Lányi Ernő

( nekrológ részlet)

Szabadkán halt meg, hatvankét éves korában. A helyi lapokban olvasom: "A magyar zene nagy halottjának, Lányi Ernőnek temetése hétfőn délután folyt le ezrekre menő tömeg részvételével a Kralj Petar-utcai gyászház udvarán. Subotica társadalmának minden rétegéből megjelentek a gyászolók. A sírnál a Munkás dalárda elénekelte a Régi nóta, híres nóta...kezdetű Lányi-dalt és mindenki sírt.



  Nem volt "szakember" a szó nyárspolgári értelmében, hanem művész, kit a szavak is megbabonáztak. Dalszövegeket kért, melyekben "fülemülefütty" van és pacsirtaszó." Múltjával a magyar népdal formanyelvében gyökerezett. Később mesterien megzenésítette Ady "Szeretném, ha szeretnének..." kezdetű versét, Ignotus dalait.
Két művész lakozott benne: egy zeneszerző, kit mindenki ismert s egy költő, kit csak kevesen ismertek. Verseket írt a magyar népdal e törzsökös művésze német nyelven. Lehet, hogy az idegen forma izgatta. Évtizedekkel ezelőtt megjelent egy német verses könyve, névtelenül: Consonanzen und Dissonanzen eines ungarischen Musikers. - Hagyatékában hatalmas kötetre való német kéziratot leltek, melyet most olvastam. Költemények ezek, a goethei parabolák, glossák és aforizmák zárt formájában, a Westöstlecher Divanra emlékeztető humorra, frissességgel, s némi schopenhaueri ízzel is, melyekbe egy élet lehiggadt tapasztalatát, emberismeretét, keserű tanulságait foglalta. Följegyzések az emberek butaságáról, hiúságáról, éles, pár soros szatírák. Egy öreg zeneszerző különös látomása a pokolról. Millió skálázó, zenétől dühödt Valkűr kalimpál a lehangolt zongorán. Gúny, mindennek és mindenkinek megbocsátó szomorúság, bölcs jóság. Nem dalszövegek. Kiegészítője annak a művészetnek, melyben érzelmi életét élte ki. Az értelem muzsikája.
Egész művészet volt s egész lélek. Megindultan gondolok rá, ki hozzátartozott fiatalságomhoz s emléke most harmonikusan fut át idegzetemen, mint gyönyörű dala, "Az Üllői-úti fák."

Verdit nem kell bemutatni, Rieglerről meg nem találtam semmit. De így is feltünő a repertoár szinvonala.

2.Helyszín

Történt mindez a Csend utca 12-ben, a Tabán tetején, közel a tabani temetőhöz, hiszen a temető közelsége miatt miatt nevezték az utcát  Csend utcának. Tabán kultúra kedvelő közönsége összegyűlt ,hogy a helyi daloskör előadásában meghallgassa Verdi bordalát.
Kíváncsivá tett a helyszín.Bizonyára iskola, vagy templom, egyesületi központ lehet. Utánanézem.

Nem fogják elhinni, de bizony így van. A zenei élményre szomjúhozó közönség egy tabani kiskocsmában gyülekezett. Divald József  bormérése  adta a helyszínt. A derék bormérő korábban (1894-től) a Döbrentei utca 4-ben vezetett kocsmát ,1898-től működött  a Csend utcában. 1902 után a Bp.VII.Dembinsky u. 34-be távozott

Át kell értékelni fogalmainkat a tabáni  kiskocsmákról, ahol bizonyára nem volt ritka a hasonló előadás

és  ahol nem csak Gerstl bácsi pajkos stanzái csendültek fel azidőtájt, hanem Verdi Ernani-jának Bordala is, gyengéd célzással  az előadás helyszínére.
 A kor népszerű magyar és külföldi szerzőinek felvonultatásával tényleg egy kedélyes és nívós dalest lehetett és az előadás végén bizonyára koccintott is hallgató és előadó Divald korcsmáros uram jófajta borával.





Rég lebontották a házakat, a Csend utca és a tabáni temető is csak emlék, de ha ránézek  nagyapám fényképére, előttem , botfülű kései ivadék előtt felcsendül a daloskör   erőteljes férfi- és lágy női hangjain   a "Régi nóta híres nóta" és száll, magasan száll a tabáni lejtő felett       

    Lányi Ernő
Régi nóta, híres nóta cseng fülembe,
Régi nóta, híres nóta cseng fülembe,
Régi cigány, híres cigány hegedülte.
Ahány legény, ahány leány, mind dalolta,
De szép is volt az a nóta, az a nóta!

Régi nóta, híres nóta elfeledve,

Régi cigány, híres cigány eltemetve.
Nincs ki húzza, nincs ki járja, más a nóta,
A világ is más azóta, más azóta!
                                                                                                                                                                                                                                                              


JEGYZETEKK, FORRÁSOK

Dalárda

A férfiak énekegyesületi szervezete. A dalárdák a XVIII. sz.-ban Angliában alakultak ki, majd német közvetítéssel 1840-től hazánkban is elterjedtek. A városok polgárságának múlt századi magyarosodásához részben a népies dalirodalom ápolásával, részben hazafias egyesületi életükkel járultak hozzá. 1867-től Országos Daláregyesületet alkottak, amelynek első országos karnagya Erkel Ferenc lett. A dalárdák nagy hatással voltak a gyári munkásénekkarok kialakulására. Az új magyar kórusirodalom hatására és Kodály Zoltán kezdeményezésére a dalárdák sorra átalakultak öntevékeny vegyes karokká.
A közös éneklésre vállalkozók csoportja, akik nemcsak a maguk gyönyörűségére énekelnek, hanem környezetük ilyen irányú zenei igényét is kielégítik. A mai értelemben vett énekkari hagyományok Angliába vezetnek. Művészete tetőpontját a reneszánszban érte el. E korszak énekkari zenéjét - nagy alkotójáról - Palestrina-stílusnak is nevezik. A barokk zene hatalmas műformáiban a zenekar és az énekkar egyforma szerepet kap. A magyar énekkari mozgalmat Kodály Zoltán és Bartók Béla művei segítették világszínvonalra.
Összetétel szerint megkülönböztetünk vegyes kart, férfikart, leánykart, gyermekkart, fiúkart. Ebből adódóan a hangmagasság és az énekelhetőség bizonyos mértékig kötött. Az énekkar szólamai: szoprán, alt, tenor, basszus. A kis létszámú énekkar neve kamarakórus, ekkor a szólamok létszáma 2-3 fő. Az énekkar működését, fenntartását intézmények, társ. szervek, üzemek, vállalatok biztosítják. A hivatásos énekkarok mellett igen sok az amatőr, műkedvelő énekkar, nagy részüket az iskolai és ifjúsági együttesek alkotják.

-http://mek.oszk.hu/01600/01645/html/index.htm
-Budapesti Könyvnyomdászok és Betűöntők Egyletének Dalköre
-Völgyesi Levente: Tabáni Énekkar Egyesület
-Huber Károly-Wikipédia
-Lányi Ernő - Wikipédia
-Zenetudományi Intézet-http://db.zti.hu/koncert/koncert_Adatlap.asp?kID=1506
-Dittrichné Vajtai Zsuzsanna
You Tube:-Verdi-ERNANI-BORDAL
BCzLj- Budapesti Czím és Lakjegyzék 1873-1928
** Huber Sándor Bp., 1875–?): zeneszerző, karmester, népszerű dalgyűjtemények szerkesztője. Tanulmányait a Nemzeti Zenedében végezte. 1909-től a Steinhardt mulató karmestere nyolc évig, majd a Muskátli Kabaré, 1920-tól 1924-ig a Royal Orfeum, 1924–27-ben a Kis Komádia, 1933-ig ismét a Steinhardt Színpad karmestere volt. Mint zongorakísérő számtalan hangversenyen szerepelt. Szerzeményei sanzonok, kuplék, magyar nóták, táncdalok, főleg Harmath Imre és Mihály István verseire.





kassius

2011. február 7., hétfő

BEVEZETŐ A TABÁNI ZENETÁRBA

Az elmúlt két év alatt a Tabán Anno blog tárhelye telítődött.Elkerülhetetlen lett a zenei tárgyú bejegyzések, videók, hangfelvételek részére egy külön tárhely. Mostantól jelen blogba sűrítve találhatók a témába vágó adatok. 
                                         Jó szórakozást kivánunk!
                                                      tabananno
1./ ZENEI TÉMÁJÚ ÍRÁSOK
       -Werklitől a wurlitzerig (a gépzene története)
       - Tamburaszótól a jazz-ig(Szórakoztató zene a   Tabánban)
  -A dalra fakadt korcsma anno 1901
2./HÍRES ELŐADÓK ,HÍRES SLÁGEREK
        -Ott fogsz majd sírni (Törőcsik Mari)
        - Mály Gerő énekel
        -Lila akácok
        -Csudapest
        -Helló Turiszt!
        -Gyere te nímand
        -Snejder Fáni
         -Werklidal őszi hangulatban
        -Még egy werklidal
       - Rácz Vali
      Kalmár Pál  53 slágere 
                 01CD. Szép vagy , gyönyörű vagy.....12 sláger
             02.CD Fenyő,fenyő, jaj, de magas fenyő...10 sláger
             03.CD Az egyiknek sikerül....13 sláger
                 04.CD Az ember egy léha, könnyelmű senki...9 sláger
             05.CD Rózsa, rózsa, bazsarózsa.....6 sláger
       -Weygand Tibor (6 sláger)
        -Kapitány Anni( 8 sláger)
        -Sebő Miklós (13 sláger)
3./HÍRES ZENÉSZEK, ZENESZERZŐK ,SZÖVEGÍRÓK
      - Eltörött a hegedűm( Dankó Pista)
      -Egy dal karrierje
      -Hollós ilona
       -Zerkovitz Béla
      -Seress Rezső
      -Kistétényi Melinda
4./KEDVENC DALAIM
       - Slágerek anno különkiadás
         -Slágerek anno különkiadás II.
        - Hungarian tango anno 1933
         -Utazás Anno Quimby-vel
         -Édesapám nótája
5./ KUPLÉK ANNO 1900
6./Zenés vacsora  a "HÁROMCSŐRŰ KACSÁBAN"
            (Zórád Ernő énekel és zongorázik)
     ( 57  sláger )

KALMÁR PÁL- A TANGÓKIRÁLY


Kalmár Pál  1.CD SZÉP VAGY GYÖNYÖRŰ VAGYMAGYARORSZÁG
Kalmár Pál 2.CD FENYŐ, FENYŐ, JAJ DE MAGAS FENYŐ
Kalmár Pál 3.CD AZ EGYIKNEK SIKERÜL, A MÁSIKNAK NEM..
Kalmár Pál 4.CD AZ EMBER EGY LÉHA, KÖNNYELMŰ SENKI..
Kalmár Pál 5.CD RÓZS, RÓZSA, BAZSARÓZSA...





















>

>


KALMÁR PÁL életéről Saly Noémi írt érdekfeszítő könyvet
      "A TANGŐKIRÁLY" címmel
kassius
------------------------------------------------------------------------------

Kalmár Pál 2.CD.FENYŐ, FENYŐ, JAJ DE MAGAS FENYŐ





















-

KALMÁR PÁL 3.CD AZ EGYIKNEK SIKERÜL



























KALMÁR PÁL 4.CD: AZ EMBER EGY LÉHA ,KÖNNYELMŰ SENKI..





















KALMÁR PÁL 5.CD: RÓZSA,RÓZSA, BAZSARÓZSA